|
Sikertörténetek a válságban: Húsmarhák SPA-ja
Zsömi, Prémecske, Gyurka Gyergyóban gömbölyödtek ki
Két állatorvos és egy állategészségügyi technikus nagyot gondolt ezelőtt három évvel és húsmarhatenyésztésbe kezdett. Tiszta vérű Aberdeen Angus húsmarha tenyésztés céljából szüzüszőket hoztak, és dr. Horváth Nina állatorvos férjével és egy családi baráttal Szentmiklós közelében húsmarhatelepet alakítottak ki 2008 tavaszán. Aztán honlapot is készítettek, a kapcsolatépítés érdekében, egyszerűen megtanulták, hogy ez kell. Manapság jelen kell lenni a világhálón, szükséges egy vállalkozáshoz.
Legeltek a reggeli ködben a piros és fekete jószágok, szabadon.
Az idegenekre vetettek egy pillantást. Az egyik gazdit, Ninát pedig sajátosan üdvözölték a „kicsi csajok”, amelyek itt látták meg a napvilágot, majd továbbálltak. Gömbölyded, jámbor állatok. S amint elárulja a tenyésztő, Angus fajták, szép arcúak, és genetikailag szarvtalanok, extenzív tartásban élnek, tehát nem kapnak majdnem semmi abrakot. Télen szénát esznek, nyáron legelnek, vizet kapnak és sót, mégis széles a hátsójuk.
Az idén, mint mondja a tenyésztő, még csak kaszáltak, mert az időjárás szénakészítésre nem igazán volt alkalmas.
– Miért a húsmarhatenyésztést választották?
– A tejhigiéniához óriási beruházás szükséges. A húsmarha és a tejelő tehén között az a különbség, hogy a tejelő tehén naponta „termel” egy bizonyos pénzösszeget, a húsmarha pedig évente csak egyszer, amikor a borját értékesíti az ember, viszont kevesebb befektetés szükséges hozzá. Nem kell fejőház, hűtőberendezés stb. Ez rengeteg pénz. Igaz, hogy mi három év alatt, amióta a 12 szüzüszőt behoztuk, egy vasat nem láttunk belőle. Mesterségesen termékenyítettük meg, és a tavaly hoztunk törzskönyvezett tenyészbikát is.
– Csordaszellem…
– Védik a borjakat, ezt tapasztaltuk. Amint az egynapos bocikat közelítettük meg, az anyatehén valamint a vezértehén védte. Igaz, vendéget is hoztunk magunkkal. Csak akkor álltak meg, amikor szóltam. Aztán egy alkalommal kutya tévedt a területre, és a vezértehén bôdült egyet, majd a tehenek a bocikat körbefogták, s amit kapott az a kutya… Erős a csordaszellemük. Megfigyeltük azt is, hogy az idei első bocit miként védte Muki, az apa, amíg a tehén kiment vizet inni.
– A szép állatok egyszer vágóhídon végzik…
– Ezek nem – vágja rá a gazda, és hozzáteszi, hogy anyucik lesznek a ködben legelészőkből. Három tenyészbika eladó, tiszta vérűek, csakhogy a temérdek érdeklődőn kívül nincs, aki megvásárolná. Így, valószínűleg elviszik, levágni, sajnos, nem kellenek apaállatnak. Nem a környékre viszik valószínűleg, hiszen az itteni vágóállatárak lesújtóan alacsonyak. De ebből a fajtából lesz a legfinomabb steak – az angolok, amerikaiak esküsznek rá. Az angus fajta a „steak”-hús tehene – állítják.
Amit a tévében láttam, az, hogy a tíznapos érlelés után (különböző fűszerekkel) hatszáz fokon sütik meg a húst, és mégis a bele szép rózsaszínű marad, míg kívül ropogós. Igaz, én még nem ettem.
A három „srác” Zsömi, Prémecske, Gyurka várják, hogy elszállítsák őket. Gyurka a tavalyi elsőszülött, Szent György napján született. Zsömi anyja a vezértehén, Kiflis, hiszen a legelső, amit tavalyelőtti megérkezése után megkóstolt, az csokis kifli volt. Kikövetelte gazdájától. Prémecske anyja pedig kisebb termetű, olyan igazi skót Aberdeen Angus, bundás, kicsi, ügyes, és neve egyértelműen Szőrme. Amint vemhes lett, Prémecskének nevezték a bocit. Dr. Horváth Sándor adta a neveket még a bocik születése előtt. S mondanunk sem kell, hogy Zsömle tesója Perec.
– Hol lehet értékesíteni a húsállatokat?
– Az idén a román állam csúnyán elbánt a mezőgazdasággal, főként a szarvasmarha-tenyésztéssel. Március közepén készítettem el a honlapot és egy hónapig nagy volt az érdeklődés, aztán amint kevesebbet ígért az állam, és több tenyésztő, szarvasmarha hizlaló leállt, egyre kevesebben keresték fel a honlapot. Olyan is abbahagyta a tenyésztést, aki Görögországba szállított több kamionnal évente. Őszig nem mer „mozdulni”.
– Ezek szerint a gyergyói Angus-tenyésztők bátrak?
– Nem. Kicsi az állomány, még megbírjuk, ha maradnak, tudjuk tartani. Románia szinten ezelőtt három évvel mi voltunk a negyedikek, akik ezzel a fajtával foglalkoztunk. Most több helyen van, de most sincs sok. Az országban még nincs kultúrája a húsnak, a húsevésnek. Igaz, még nem ettem ilyen húst, de állítólag vadas jellegű az Angus húsa, mivel szabadon, kint jár, füvet eszik, sötétebb a színe. Magyarországon több és Brassóban is erre specializálódott vendéglő van már.
– Mekkora állomány kellene, hogy pénzt is hozzon?
– Körülbelül ötven tehén kellene… Szerencse, hogy nem ebből élünk. Mi tudtuk a kezdéskor, hogy az első három évben nem lesz reális jövedelem, hiszen szüzüszőket hoztunk. Eltelt a három év, jött az agrárpolitikai változás, és a válság. Amúgy nem is lehet agrárpolitikáról beszélni ebben az országban. Miniszterek, rendeletek jönnek, mennek, és ellehetetlenítették a mezőgazdaságot – teszi hozzá.
– Mindez persze, nem látszik a farmon…
– Spa-ban élnek a tehenek, bocik, hiszen friss fenyves levegőn legelnek friss füvet, forrásvizet isznak, nincs műtrágyázva a terület – fogalmazott humorosan Nina, aztán arról faggattam, hogy mennyire lehet jövője az extenzív húsmarha tenyésztésnek mifelénk.
– A temérdek hegyi legelő adott, és az állatállomány csökken. A tejtermelés óriási befektetést igényel. Az extenzív fajta húsmarha bírja télen is a gyűrődést, és itt így lehetne hasznosítani a legelőket.
Aki túléli az elkövetkező, nyakszorító pár évet, az megmarad – meséli beszélgetőtársunk, aki szakmabeliek véleményét osztotta meg.
A farmlátogató úgy véli, hármasfogatuk (Nina, Sándor és Józsi) túléli, mert bátrak, mert szeretik az állatokat, nem utolsósorban szakmabeliek, és… mert amint mesélt, egyszer csak lehajolt, majd leszakította és átnyújtotta a négylevelű lóherét.
Kedves-Tamás Gyopár, Gyergyói Kisújság, 32. sz. (866) 2010. augusztus 12 – 18. XVII - Oldal 6
|
